,Nélküled szomorú, üres a házunk, még most sem hiszem el, hogy hiába várunk!"
Isten legyen veled és velünk! Viszontlátásra!
Veronka és a Pulik



Köszönetnyílvánítás

Megköszönöm a szegedi Mentősöknek, a Körintenzív osztály orvosainak, ápolóinak küzdelmes munkájukat, amellyel igyekeztek megmenteni férjem életét. Köszönöm a felém irányuló odafigyelésüket is.

Köszönöm Mindenkinek, akik férjem váratlan elvesztése miatti mély fájdalmamban együttérzésüket fejezték ki, segítettek az elmúlt hetekben, és segítenek most is.

Hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, a szegedi kutyásoknak, a Pulisoknak, a Szőregi Baráti Társaság tagjainak, volt munkatársaknak, ismerősöknek és megtisztelőknek, akik férjem gyászszertartásán megjelentek, búcsút vettek tőle, emlékeztek rá, és részvétükkel bánatomon enyhíteni igyekeztek.
A szegedi Kálvin téri református gyülekezet lelkészeinek köszönöm a szép búcsúztatót.

Kovács Ferencné Veronka

Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,
de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és engem szerettél,
nekem nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményem van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd újra találkozom veled.

Kovács Ferenc
(1943.06.17. – 2012.04.30)